Előtte pontosítsuk a használt fogalmakat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján:
„– beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés,
– beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó-vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású, vagy mindkét módon indítható berendezés.”

1. § (3) E rendelet alkalmazásában:
− 1. beépített tűzjelző berendezés tervezői tevékenység: a beépített tűzjelző berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése,
− 2. beépített tűzoltó berendezés tervezői tevékenység: a beépített tűzoltó berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükségesdokumentáció elkészítése”.

A beépített tűzoltó berendezéseket, gépjárműmárka-független termékeit több gyártó is kínálja, cikkünkben a FOGMAKER* svéd gyártmányú termékkel foglalkozunk. Mindegyik sajátossága a zárt, zsúfolt terek oltása nagynyomású vízköddel. Gondoljunk csak bele, egy modern autóbusz motorterét látva mennyi  segédberendezés és egyéb alkatrész foglal helyet benne, hogy minél jobb károsanyag-kibocsátási és fogyasztási, valamint zajkibocsátási értékeket érhessenek el, nem is beszélve a motor tüzelőanyag-befecskendezéséről. Kimondhatjuk, hogy ilyen térben egy keletkezett tűz oltása kézi oltóberendezéssel szinte lehetetlen, még ha azt időben észleljük is.

A felelősség nemcsak a gyártón van, hanem az üzemeltetőn is, hiszen ezeket a járműveket oly módon kell karbantartani a járművek teljes életciklusa alatt, hogy az arra vonatkozó összes tűzvédelmi szabálynak eleget tegyen az adott egységek állapota, például a tüzelőanyag-rendszer.

A beépített rendszerek további előnye, hogy olyan helyen is biztosítani tudják az oltást, ahol a kézi oltóberendezéssel nem férünk hozzá.
Az, hogy mi kell a tűz keletkezéséhez, jól tudjuk: oxigén, hő és éghető anyag. Láthatjuk, ezek egy zsúfolt motortérben mind jelen vannak. Az automatikus oltóberendezések a vízpermetet közel 100 bar nyomással juttatják az oltandó térbe. Hő hatására a befecskendezett vízköd intenzív párolgásba kezd, ez a pára kiszorítja  az oxigént a motortérből. A párásításnak köszönhetően pár másodperc leforgása alatt a motortér hőmérséklete több száz Celsius-fokot csökken. Az oltóanyag nem tisztán víz, tartalmaz minimális mennyiségben egy filmképző anyagot, amely bevonja az éghető anyagok felületét, ezzel a visszagyulladást is gátolva, valamint szintén minimális mennyiségben fagy­álló folyadékot. Így láthatjuk a rendszer előnyét, hogy a tűz keletkezéséhez szükséges három alkotóelemet, az úgynevezett tűzháromszöget együttesen kezeli. Előnyük továbbá, hogy nem kell a tűzfészket megkeresni, a kiépített teret egyöntetűen oltja, és mivel így csekélyebb a  keletkezett kár, nagy eséllyel a jármű helyreállítási költségei is kisebbek lesznek. Az eddig közölt előírások mind arra vonatkoznak, hogy a már bekövetkezett tűzeset elhárítására milyen és mennyi eszközt kell a járművek fedélzetén tartani, elhelyezni. Közelítsük meg most ezt a témát egy másik szemszögből, mégpedig hogy  a gyártók milyen gyártási előírások és ajánlások alapján járhatnak el, hogy megelőzzék, minimálisra csökkentsék az esetleges tűzesetek keletkezését, melyet az alábbi irányelv határoz meg:

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ–EGB) 107. számú előírása – Egységes rendelkezések az M2 és az M3 kategóriájú járművek általános felépítésük tekintetében történő jóváhagyásáról.
Idézzünk pár bekezdést az előírásból:
„– A motortér vagy bármely hőforrás (ilyenek például a jármű hosszú lejtőn való leereszkedésekor felszabaduló energia elnyelésére szolgáló berendezések, pl. tartós lassítófékek, vagy a felépítmény belsejének fűtésére szolgáló berendezések, kivéve a meleg víz keringtetésével működő rendszerek) és a jármű többi része  közé hőálló anyagból készült válaszfalat kell beszerelni. A válaszfal rögzítéséhez használt szerelvényeknek, kapcsoknak, tömítéseknek stb. tűzállónak kell lenniük.
– Olyan járművek esetében, amelyekben a motor a vezetőtérnél hátrébb helyezkedik el, a vezetőteret riasztórendszerrel kell felszerelni, amely a motortér vagy bármely más, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést tartalmazó tér túlhevülése esetén hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt.
– A riasztórendszert úgy kell kialakítani, hogy érzékelje, ha a motortér vagy bármely más, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést tartalmazó tér hőmérséklete meghaladja a normál üzemi hőmérsékletet.”

 

1. Tűz- és hibajelzések – az állandó riasztási jelzés tűz keletkezését jelzi!
A 60 másodpercenkénti riasztás hibajelzésnek felel meg, ez lehet kábelszakadás, hibás nyomáskapcsoló/jelzőmodul, szivárgás/alacsony nyomás stb. jele.
2. A különböző autóbuszokon különböző kockázatok azonosíthatók. A Fogmaker rendszer felszerelhető a tetőn lévő légkondicionáló alkatrészeinek vagy az első pneumatikus alkatrészek védelmére.
3. Mini tűzoltó rendszer – különálló rendszer, amely 0,8 m3-nél kisebb térfogatba is beépíthető, jelen esetben előmelegítő egységhez.
4. A detektorpalack az érzékelőrendszer alapja és a nyomás alatti érzékelőcső. Ezt a palackot minden éves ellenőrzés során ellenőrizzük a megfelelő nyomás és működés biztosítása érdekében.
5. A dugattyús akkumulátor a Fogmaker rendszer alapja, benne 100–105 bar üzemi nyomásnak kell lennie 20 °C-on.
6. A különböző autóbuszokon különböző kockázatok azonosíthatók. A Fogmaker rendszer felszerelhető a tetőn lévő légkondicionáló-alkatrészek vagy az elülső pneumatikus alkatrészek védelmére.
7. Az elosztórendszer elosztótömlőkből, csövekből, szerelvényekből és permetező fúvókákból áll. A rendszer elosztja a dugattyús tároló nyomásával továbbított elfojtó folyadékot a tűzvédett területre.

 

A tisztán elektromos jármű lítiumionakkumulátorpakkja, ami feszültségben elérheti az 500 voltot, és nagy méretű, tűzveszélyességi szempontból is sokkal nagyobb kockázatot jelent. Legnagyobb veszélyforrásuk ezeknek az akkumulátorpakkoknak, hogy az égési folyamatot tápláló oxigén az anód és katód reakciókból  létrejön, tehát nincs szükség a környezeti oxigénre az égési folyamat lezajlásához. A lítiumion-akkumulátorok tűzesetei új szabályozásokat, valamint a tűzoltóságok oktatásának ezen esetekre való kiterjesztését vonták maguk után, hazánkban erről a 2016-ban kiadott, a tűzoltástaktikai szabályzatról szóló BM OKF utasítás rendelkezik, hibrid járművek esetében az alábbi előírással él:

„Meg kell győződni az üzemelési mód jellemzőjéről, azonosító jeleket, feliratokat, külső jeleket fel kell kutatni, meg kell győződni róla, hogy a műszerfalon elhelyezkedik-e külön töltésfeszültség-mérő, valamint mellette Power feliratú nyomógomb, valamint fel kell deríteni a nagy- vagy középfeszültségű (narancssárga vagy kék) kábelek helyét.”
Nem mindegy például egy balesetet szenvedett járműnél, hogy a keletkezett tűz érintette-e a jármű akkumulátorpakkját, vagy sem, de minden esetben a jármű feszültségmentesítésével kell kezdeni a mentési folyamatot, aminek megvan a pontos menete, általában egy főbiztosíték eltávolításával.

Felmerül a kérdés, hogyan fékezzünk meg egy ilyen járműben keletkezett égést?
Alapszabály normál hajtású gépjárművek esetében, hogy vízzel nem oltunk, ugyanis a vízzel elegyedve a szivárgó üzem- és tüzelőanyag még nagyobb mértékben szóródik szét. De nézzük meg, mit mond erről a BM OKF szabályzat hibrid és elektromos járművek esetében:
„Tűz esetén víz vagy ABC tűzoltó készülék használata ajánlott; a nagyfeszültségű akkumulátort tűz esetén vízzel kell elárasztani.”

ABC porral oltó abban az esetben használható, amikor a tűz nem érintette az akkumulátort. Amennyiben azt mégis érinti a tűz, az egyetlen eredményre vezető megoldás az akkumulátor hőmérsékletének csökkentése, vízzel történő  elárasztással. Fontos megjegyezni, hogy megvan az esélye egy esetleges újbóli gyulladásnak, hőmérséklet függvényében. Ezért legfontosabb, amint az adott helyzet engedi, a sérült részt el kell távolítani az akkumulátorból.

A tűzoltó készülékeket 20 éves korukban selejtezni kell, kivétel ez alól a szén-dioxiddal oltó készülékek.

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK KARBANTARTÁSA

A tűzoltó készülék is egy berendezés, így ezeket az eszközöket is időszakonként karbantartás alá kell vetni. Nézzük meg, ez milyen lépcső szerint valósul meg:
− alapkarbantartás (hitelesítés),
− középkarbantartás,
− teljes körű karbantartás.
Az alapkarbantartást évente kell elvégezni egy erre jogosítást szerzett személynek, aki átvizsgálja az adott oltóberendezést külső állapota szerint, ellenőrzi, hogy a megfelelő nyomás rendelkezésre áll a szerkezetben, megbizonyosodik a csapszeg és a plomba meglétéről, valamint átmozgatja a berendezést a porletapadás  megelőzése érdekében. Középkarbantartást a tűzoltó berendezések 5. és 15. évében kell elvégezni, ezt már nem a helyszínen, hanem egy szakműhelyben valósítják meg, ahol egy megbontásos karbantartást kap az eszköz, a szétszerelt alkatrészek megtisztításával, majd újbóli összerakásával. Üzembe helyezéshez 24–48 órát várni kell.

Teljes körű karbantartás a berendezés 10. évében következik, ami részben megegyezik a középkarbantartás folyamatával, azonban kiegészül a nyomás alatt álló alkatrészek nyomáspróbájával. A tűzoltó készülékeket 20 éves korukban selejtezni kell, kivétel ez alól a szén-dioxiddal oltó készülékek. Utóbbinál nem szükséges  az 5. éves vizsgálatot elvégezni, viszont az éves vizsgálaton túl 10 évente teljes vizsgálaton kell átesniük, nyomáspróbával egybekötve.

Végül, de nem utolsósorban szóljunk a tűzoltó készülék helyes működtetéséről és használatáról. Az üzembe helyezése a következő módon zajlik:
1. A készüléket fel kell rázni (össze kell keverednie az oltó anyagnak és a hajtógáznak).
2. Rá kell irányítani a tűzre a készülék fúvókáját.
3. Ki kell húzni a biztosítószeget.
4. A működtetőkart le kell nyomni.

* A FOGMAKER International AB svéd vállalat, amely automata, nagynyomású vízköddel oltó tűzoltó rendszereket fejleszt és gyárt típustól független motor- és zárt terek védelmére. Hivatalos magyarországi márkaképviseletét a J&J (PSV) Kft. látja el. Elérhetőség: 1165 Budapest, Bökényföldi u. 70.;  Telefon: +36 (1) 898 3905; info@jandjpsv.eu