A J&J (PSV) Magyarország Kft. és jogelődje, 20 éves, a járműgyártásban eltöltött fennállásából kifolyólag, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik a járműtűzvédelem területén. Gépjárművekbe, munkagépekbe telepített tűzoltó berendezésekkel ténylegesen 2008-tól foglalkozik. 2010 óta, a nemzetközileg elismert FOGMAKER INTERNATIONAL AB. kizárólagos Magyarország-i képviselete. Az eltelt időszakban több mint 500 darab oltórendszert terveztünk és építettünk be járművekbe, munkagépekbe és ipari berendezésekbe. Számos fórumon, előadáson és kiadványokban hívtuk fel a figyelmet a tömegközlekedés, valamint egyéb ipari gépjárművek területén megváltozott műszaki követelményekre való tekintettel az automata tűzoltó berendezések szükségességére, felhasználhatóságukra, hatékonyságukra. Tevékenységünk magában foglalja Üzemeltetőkkel és Járműgyártókkal történő együttműködést műszaki megoldások átgondolásának és tovább fejlesztésének kérdésében, valamint számos tűzvédelmi megoldás, illetve tűzeset részletes tanulmányozását. Az alábbi cikkben szeretnénk bemutatni a járműtűzvédelem (beleértve egyéb ipari és munkagépek) fejlődését, mind technikai és törvénykezési oldalról, valamint szeretnénk támpontot nyújtani a közösségi közlekedésben résztvevő közúti járművek, valamint egyéb ipari munkagépek és berendezések tűzmegelőzési és a lehető leghatásosabb tűzoltási lehetőségéről szóló egyeztetéshez.

Igény a fejlődésre

Az emberiség fejlődésének történetére visszatekintve, számos általános érvényű jelenség fedezhető fel. Az egyik legérdekesebb és talán legfontosabb ezek közül az innováció. Több ezer évvel ezelőtt, Arisztotelész egyik alap elemének a tűznek meghódításával kezdődően, számos mérföldkő figyelhető meg az ember technikai fejlődésének idővonalán. Az ipari forradalom kitörése óta a gépesítés jelentős fejlődéshez juttatta hozzá a társadalmat. Az elmúlt 250 év hatványozottan felgyorsult modernizációja számos forradalmasító technikai megoldás megismerésére, alkalmazására, azoknak a mindennapi életbe történő beolvasztására sarkalta az embereket. Legyen szó bármilyen ipari ágazatról, megfigyelhető a folyamatosan megújuló, egyre hatékonyabb munkagépek, berendezések, járművek megjelenése.

Ezen eszközök produktivitásának a maximumra történő kihegyezése, nem csak tervezési, de üzemeltetési perspektívából is alapvetően új szemléletet követel. Napjainkban eme új megközelítés egyik legyorsabban fejlődő szegmense a biztonságtechnika, melynek egyik legfontosabb komponense a tűzvédelem. Ezen terület nem sokkal a belső égésű motorok (később elektromos és hidraulikus hajtások) megjelenését és elterjedését követően már prominens figyelmet kapott. Az eszközök üzemeltetése során szerzett tapasztalat azt mutatta, hogy az esetek jelentős százalékában (a Svéd SP Technical Research Institute of Sweden kutatóintézet adatai szerint autóbuszok esetében 80-85%) a tűzfészek a motortérben alakul ki. Szemben az épületek és létesítmények tűzvédelmi megoldásaival, ezen berendezések területén, tűzvédelmi szempontból alapvetően más igények merültek fel. Az egyre nagyobb teljesítmény és hatékonyság megvalósításának következményeként számos olyan technikai megoldás született, mely a tűz elleni védekezés megközelítéséből is fokozott figyelmet kíván. Annak érdekében, hogy a védendő eszközön a legvalószínűsíthetőbben kialakuló tüzet, még kezdeti fázisban meg lehessen fékezni, a tűzoltó rendszernek a lehető legpontosabban, önműködő módon kell az érzékelést és az oltást elvégeznie. Megjelent az igény a beépített automata tűzoltó berendezésre.

Tűzoltási technológiák

Nagy hatásfokú beépített tűzoltó rendszerek már az 1980-as években léteztek. Ipari berendezésekben és járművekben történő alkalmazhatósággal azonban csak kevés rendelkezett közülük. Az emberi jelenlétből, a hermetikusan történő lezárhatóság hiányából, valamint az adott térben kialakuló tűzfészek pontos helyének nehéz meghatározhatóságából kifolyólag sorra húzhatók le a palettáról a különböző tűzoltási technológiák. 1987-ben a montreali egyezmény keretein belül betiltották az akkor ezen a területen hatékonyan alkalmazható halon oltórendszereket, környezetkárosító hatásuk miatt. Ezen berendezések kiváltása céljából megindult egy újfajta tűzoltó rendszer tervezési folyamata. Az addig felmerült igények összegyúrásából megkezdődött, egy számos biztonsági kockázatra megoldást jelentő, a tűz mind a három alkotóelemét (oxigén, hő, éghető anyag) egyszerre semlegesítő, automata tűzoltó rendszer kifejlesztése. Megjelentek a nagy nyomású -vízpárás oltástechnológiák.

Nagy nyomású -vízpárás oltástechnológia

A nagy nyomású vízpárával történő tűzoltás, napjainkban ismert leghatékonyabb oltástechnológia járműtüzek, valamint megközelítőleg zárt terek (körülbelül 75 m3-ig) védelmére. A védeni kívánt térbe jutatott víz pára jellegéből kifolyólag, a nem párás oltórendszerekkel szemben kevesebb oltófolyadék is elegendő a hatékony tűzoltáshoz. 1 liter oltófolyadékból megközelítőleg 1700 liter vízpára keletkezik, mely rendkívüli térkitöltést, ezáltal oxigénkiszorítást eredményez. Lévén, hogy a párolgás hőelvonással jár, az oltórendszer egyúttal a közeget is kiemelkedő hatékonysággal hűti vissza.

Továbbá az oltófolyadékba vegyített filmképző adalékból kifolyólag, oltás után egy vékony hártyaszerű réteg képződik az éghető anyagon, ezáltal izolálva azt az oxigéntől, meggátolva a visszagyulladást.

Nemzetközi szabályzás

A 2000-es évek elejére, a különböző iparágazatokban fellelhető egyre gyarapodó darabszámú, robbanás szerűen fejlődő járművek és berendezések tűzvédelmére vonatkozó megnövekedett igény volt megfigyelhető. Amerikában kötelezővé tették az iskolabuszok automata motortéri tűzoltó rendszerrel történő felszerelését. Számos bányavárosban, erdészetben ezen tűzvédelmi rendszer elengedhetetlen részét képezte az ott üzemelő munkagépeknek. Több millió eurós autóbusz garázstüzek következtében több nagyvárosban állami szabályzást hoztak létre a járművekbe történő motortéri tűzoltó rendszer beépítésére vonatkozóan (Hamburg, Darmstadt, Sydney). Ezen hatalmas kereslet számos tűzvédelmi rendszert gyártó cég számára jelentett elsőrendű piaci lehetőséget. Temérdek járműbe és munkagépekbe tervezett automata tűzoltó berendezés került forgalmazásba világszerte. Hatásfokuk tekintetében igen széles skálán mozogtak ezen rendszerek. Míg épületek és létesítmények vonatkozásában létezett a tűzoltó rendszerekre és készülékekre minősítési eljárás, valamint jogi szabályozás, a járműiparra a merőben eltérő felhasználási igények, valamint technikai jellemzőkből kifolyólag, nem voltak alkalmazhatóak. 2012-ben a Svéd SP Technical Research Institute of Sweden, mint független akkreditált szervezet, megalkotta az SPCR 183 dokumentumot, mely részletes, kimondottan a motortér tűzvédelmének alkalmazhatóságára vonatkozó tesztelési metóduson (SP Method 4912) keresztül, meghatározta az automata tűzoltó rendszerek tanúsítására vonatkozó szabályzást. A sikeresen teljesítő tűzoltóberendezés minősített tanúsítványt, és a dokumentum által adható, nemzetközileg elismert úgynevezett „P” (P-mark) jelölést kap.

Mit jelent a Fogmaker TM

A piacon fellelhető nagy nyomású, vízpárás oltórendszerek közül, a Fogmaker International AB terméke kimagaslóan egyedülálló technikai megoldással szolgál. Egyedisége a szabadalmaztatott, nyomásvesztés elven működő hidropneumatikus oltófolyadék kieresztő szelepnek köszönhető. Ezen innovációból kifolyólag a rendszer (járműipari viszonylatban speciális módon) működése teljesen automata, áramellátástól, járó motortól, emberi felügyelettől teljesen független.  Kiemelkedő hatásfokának és teljesítmények köszönhetően, számos nemzetközi tanúsítvány és jóváhagyás mellett (többek között: Bureau Veritas approved; UL-listed; RINA ISO 9094-1/2; UNECE R-107, BM Országos katasztrófavédelmi Főigazgatósági engedély), az elsők között kapott P minősítést. Az ENSZ-EGB 107. számú előírásnak megfelelően, (Egyezmény a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, illetve a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről) a berendezés szintén egyedülálló módon, rendelkezik E típusbizonyítvánnyal. Napjainkra, a több mint 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Fogmaker International AB több mint 250 000 darab, folyamatosan gyarapodó tűzoltó rendszerrel büszkélkedhet, mint a világ egyik piacvezető tűzvédelmi berendezést gyártó cége.

Hazai sztenderdek

Magyarországon a járműgyártásban fellelhető egyezmények és előírások tekintetében, a személyszállításra alkalmas járművekre, valamint a robbanóanyagot szállító tehergépjárművekre vonatkozóan figyelhető meg kimagasló, ám sajnálatos módon igen jelentős szakmai hiányosságokkal bíró szabályzás automata motortéri tűzoltó berendezések tekintetében. A folyamatos kiegészítésekkel bővülő ENSZ-EGB 107. előírásnak megfelelően, hazánkban 2017-ben kötelezővé tették az M3 kategóriás (5 tonna összsúlyt meghaladó járművek), I osztályú (szállítható személyek száma 22 fő vagy annál több), első regisztrációs, új gyártású járművek esetén az automata motortéri tűzoltó berendezés alkalmazását.

Mivel Magyarországon motortéri tűzoltó berendezésre nincs tűzvédelmi, biztonságossági követelmény, ezért a Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 13. § (7) bekezdése szerint forgalmazásához a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélye szükséges:

13. § (2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha…
c) tűzvédelmi biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelősségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik.

(7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

Ezen hatósági engedély megszerzéséhez, a hatósági vizsgálat azonban nem állít fel specifikáltan az automata motortéri tűzoltó rendszerekre vonatkozó követelményeknek való megfelelősséget a vizsgált tűzvédelmi eszközzel szemben. Ennek következményeként a járműiparban nagy kockázattal, vagy egyálltalán nem alkalmazható tűzoltó berendezések is eleget tesznek ezen metódusnak, megfelelve a kötelezővé tett Országos Katasztrófa Védelmi tűzoltó rendszer forgalomba hozatali engedélynek. Számos motortéri tűzoltó rendszer kerül forgalmazásba, melyek ugyan rendelkeznek BM OKF engedéllyel, ugyanakkor motortéri tűzoltásra alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak, ezáltal létrehozva egy jelentős biztonságtechnikai kockázatot. Ennek elkerülése érdekében, a Svéd SPCR 183 dokumentumban taglalt SP Method 4912 tesztelési folyamat, ezáltal a „P” jelölés a Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvénybe történő adaptálása nagy biztonsággal jelentene megoldást. Ebből fakadóan létrehozva egy magas biztonságtechnikai színvonalat, segítve a gyártók, üzemeltetők és felhasználók mindennapjait. Biztosítva az esetleges tűzesetek, balesetek során a gyors, hatékony és biztonságos beavatkozást.