A J&J (PSV) Magyarország Kft. és jogelődje, 20 éves, a járműgyártásban eltöltött fennállásából kifolyólag, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik a járműtűzvédelem területén. Gépjárművekbe, munkagépekbe telepített tűzoltó berendezésekkel ténylegesen 2008-tól foglalkozik. 2010 óta, a nemzetközileg elismert FOGMAKER INTERNATIONAL AB. kizárólagos Magyarország-i képviselete. Az eltelt időszakban több mint 500 darab oltórendszert terveztünk és építettünk be járművekbe, munkagépekbe és ipari berendezésekbe. Számos fórumon, előadáson és kiadványokban hívtuk fel a figyelmet a tömegközlekedés, valamint egyéb ipari gépjárművek területén megváltozott műszaki követelményekre való tekintettel az automata tűzoltó berendezések szükségességére, felhasználhatóságukra, hatékonyságukra. Tevékenységünk magában foglalja Üzemeltetőkkel és Járműgyártókkal történő együttműködést műszaki megoldások átgondolásának és tovább fejlesztésének kérdésében, valamint számos tűzvédelmi megoldás, illetve tűzeset részletes tanulmányozását. Az alábbi két részből álló cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni a járműtűzvédelem (beleértve egyéb ipari és munkagépek) fejlődését, mind technikai és törvénykezési oldalról, valamint szeretnénk támpontot nyújtani a közösségi közlekedésben résztvevő közúti járművek, valamint egyéb ipari munkagépek és berendezések tűzmegelőzési és a lehető leghatásosabb tűzoltási lehetőségéről szóló egyeztetéshez.
Igény a fejlődésre
Az emberiség fejlődésének történetére visszatekintve, számos általános érvényű jelenség fedezhető fel. Az egyik legérdekesebb és talán legfontosabb ezek közül az innováció. Több ezer évvel ezelőtt, Arisztotelész egyik alap elemének a tűznek meghódításával kezdődően, számos mérföldkő figyelhető meg az ember technikai fejlődésének idővonalán. Az ipari forradalom kitörése óta a gépesítés jelentős fejlődéshez juttatta hozzá a társadalmat. Az elmúlt 250 év hatványozottan felgyorsult modernizációja számos forradalmasító technikai megoldás megismerésére, alkalmazására, azoknak a mindennapi életbe történő beolvasztására sarkalta az embereket. Legyen szó bármilyen ipari ágazatról, megfigyelhető a folyamatosan megújuló, egyre hatékonyabb munkagépek, berendezések, járművek megjelenése. Ezen eszközök produktivitásának a maximumra történő kihegyezése, nem csak tervezési, de üzemeltetési perspektívából is alapvetően új szemléletet követel. Napjainkban eme új megközelítés egyik legyorsabban fejlődő szegmense a biztonságtechnika, melynek egyik legfontosabb komponense a tűzvédelem. Ezen terület nem sokkal a belső égésű motorok (később elektromos és hidraulikus hajtások) megjelenését és elterjedését követően már prominens figyelmet kapott. Az eszközök üzemeltetése során szerzett tapasztalat azt mutatta, hogy az esetek jelentős százalékában (a Svéd SP Technical Research Institute of Sweden kutatóintézet adatai szerint autóbuszok esetében 80-85%) a tűzfészek a motortérben alakul ki. Szemben az épületek és létesítmények tűzvédelmi megoldásaival, ezen berendezések területén, tűzvédelmi szempontból alapvetően más igények merültek fel. Az egyre nagyobb teljesítmény és hatékonyság megvalósításának következményeként számos olyan technikai megoldás született, mely a tűz elleni védekezés megközelítéséből is fokozott figyelmet kíván. Annak érdekében, hogy a védendő eszközön a legvalószínűsíthetőbben kialakuló tüzet, még kezdeti fázisban meg lehessen fékezni, a tűzoltó rendszernek a lehető legpontosabban, önműködő módon kell az érzékelést és az oltást elvégeznie. Megjelent az igény a beépített automata tűzoltó berendezésre.
Tűzoltási technológiák
Nagy hatásfokú beépített tűzoltó rendszerek már az 1980-as években léteztek. Ipari berendezésekben és járművekben történő alkalmazhatósággal azonban csak kevés rendelkezett közülük. Az emberi jelenlétből, a hermetikusan történő lezárhatóság hiányából, valamint az adott térben kialakuló tűzfészek pontos helyének nehéz meghatározhatóságából kifolyólag sorra húzhatók le a palettáról a különböző tűzoltási technológiák. 1987-ben a montreali egyezmény keretein belül betiltották az akkor ezen a területen hatékonyan alkalmazható halon oltórendszereket, környezetkárosító hatásuk miatt. Ezen berendezések kiváltása céljából megindult egy újfajta tűzoltó rendszer tervezési folyamata. Az addig felmerült igények összegyúrásából megkezdődött, egy számos biztonsági kockázatra megoldást jelentő, a tűz mind a három alkotóelemét (oxigén, hő, éghető anyag) egyszerre semlegesítő, automata tűzoltó rendszer kifejlesztése. Megjelentek a nagy nyomású -vízpárás oltástechnológiák.
Nagy nyomású -vízpárás oltástechnológia
A nagy nyomású vízpárával történő tűzoltás, napjainkban ismert leghatékonyabb oltástechnológia járműtüzek, valamint megközelítőleg zárt terek (körülbelül 75 m3-ig) védelmére. A védeni kívánt térbe jutatott víz pára jellegéből kifolyólag, a nem párás oltórendszerekkel szemben kevesebb oltófolyadék is elegendő a hatékony tűzoltáshoz. 1 liter oltófolyadékból megközelítőleg 1700 liter vízpára keletkezik, mely rendkívüli térkitöltést, ezáltal oxigénkiszorítást eredményez. Lévén, hogy a párolgás hőelvonással jár, az oltórendszer egyúttal a közeget is kiemelkedő hatékonysággal hűti vissza.
Továbbá az oltófolyadékba vegyített filmképző adalékból kifolyólag, oltás után egy vékony hártyaszerű réteg képződik az éghető anyagon, ezáltal izolálva azt az oxigéntől, meggátolva a visszagyulladást.
A fentieket összefoglalva, jármű, valamint egyéb ipari környezetben alkalmazandó járművek, gépek motortereinek, továbbá zárt tereinek védelmére a legmegfelelőbb oltástechnológia a magas nyomású, vízpárás, beépített, automata oltóberendezés. Ezen oltórendszerek a sok évtizedes, célirányos fejlesztések következményeként, ötvözik a piacon fellelhető tűzoltástechnológiai megoldások előnyeit.
Mindazonáltal, egy tűzoltó rendszer által a fent leírt tulajdonságok teljesítése, önmagában még nem specifikálja az adott rendszert ipari felhasználásra alkalmas berendezéssé.
A járműipari és egyéb ipari környezetben való megfelelés igazolására számos nemzetközi, valamint hazai tanúsítvány szolgál bizonyításul. Ezen tanúsítványok szigorú tesztek során való megfelelés következményeként szerezhetők meg, ahol az adott tűzvédelmi rendszer pontosított műszaki specifikációját (alkalmazandó oltóanyag mennyiség, porlasztó/oltó fej típus és darabszám stb.), az adott felhasználási környezethez (motortereknél általában az védeni kívánt tér köbmétere meghatározó) párosítják.
Cikksorozatunk második felében ezen jóváhagyásokat, teszteket fogjuk megismertetni tisztelt Olvasóval, annak érdekében, hogy a hazai üzemeltetők, gyártók, valamint szakmabeli kollégák egy átlátható képet kapjanak a Magyarországon egyelőre kevésbé ismert, automata, járműipari és egyéb ipari berendezések, gépek zárt tereinek védelmére szolgáló tűzoltórendszerekkel kapcsolatban.
Csak a magyarországi mobilszolgáltatók döntésén múlik az, hogy pontosan mikorra történik meg a 3G teljes kivezetés, de abban mindenki egyetért – szolgáltatók és a szakértők is –, hogy a 3G-s technológia kivezetése már rég nem kérdés és a munkálatok gőzerővel zajlanak a színfalak mögött. Egyszerűen azért kell helyet adni a jóval korszerűbb 4G-s és 5G-s kommunikációs technológiáknak, mert újabb képességek, újabb lehetőségek jelennek meg általa, amelyek 3G-n nem álltak volna rendelkezésre.