Előző cikkünkben megismertettük a speciális tűzvédelemre felmerülő igényt járműipari és egyéb ipari környezetben, valamint az ezen ágazatokban létező tűzoltási technológiákat. Ezen gondolatmenet mentén jutottunk el a napjainkban leghatásosabb járműipari tűzoltási technológiához, a nagynyomású, vízpárás, beépített, automata tűzoltórendszerhez.

Jelen cikkünkben szeretnénk megismertetni tisztelt Olvasóval a fent említett tűzoltó rendszereke vonatkozó előírásokat, jóváhagyásokat, teszteket, annak érdekében, hogy e témában nehezen fellelhető információkat egy átláthatóbb formába öltsük.

Nemzetközi szabályzás

A 2000-es évek elejére, a különböző iparágazatokban fellelhető egyre gyarapodó darabszámú, robbanás szerűen fejlődő járművek és berendezések tűzvédelmére vonatkozó megnövekedett igény volt megfigyelhető. Amerikában kötelezővé tették az iskolabuszok automata motortéri tűzoltó rendszerrel történő felszerelését. Számos bányavárosban, erdészetben ezen tűzvédelmi rendszer elengedhetetlen részét képezte az ott üzemelő munkagépeknek. Több millió eurós autóbusz garázstüzek következtében több nagyvárosban állami szabályzást hoztak létre a járművekbe történő motortéri tűzoltó rendszer beépítésére vonatkozóan (Hamburg, Darmstadt, Sydney). Ezen hatalmas kereslet számos tűzvédelmi rendszert gyártó cég számára jelentett elsőrendű piaci lehetőséget. Temérdek járműbe és munkagépekbe tervezett automata tűzoltó berendezés került forgalmazásba világszerte. Hatásfokuk tekintetében igen széles skálán mozogtak ezen rendszerek. Míg épületek és létesítmények vonatkozásában létezett a tűzoltó rendszerekre és készülékekre minősítési eljárás, valamint jogi szabályozás, a járműiparra a merőben eltérő felhasználási igények, valamint technikai jellemzőkből kifolyólag, nem voltak alkalmazhatóak. 2012-ben a Svéd SP Technical Research Institute of Sweden, mint független akkreditált szervezet, megalkotta az SPCR 183 dokumentumot, mely részletes, kimondottan a motortér tűzvédelmének alkalmazhatóságára vonatkozó tesztelési metóduson (SP Method 4912) keresztül, meghatározta az automata tűzoltó rendszerek tanúsítására vonatkozó szabályzást. A sikeresen teljesítő tűzoltóberendezés minősített tanúsítványt, és a dokumentum által adható, nemzetközileg elismert úgynevezett „P” (P-mark) jelölést kap.

Mit jelent a Fogmaker TM

A piacon fellelhető nagy nyomású, vízpárás oltórendszerek közül, a Fogmaker International AB terméke kimagaslóan egyedülálló technikai megoldással szolgál. Egyedisége a szabadalmaztatott, nyomásvesztés elven működő hidropneumatikus oltófolyadék kieresztő szelepnek köszönhető. Ezen innovációból kifolyólag a rendszer (járműipari viszonylatban speciális módon) működése teljesen automata, áramellátástól, járó motortól, emberi felügyelettől teljesen független.  Kiemelkedő hatásfokának és teljesítmények köszönhetően, számos nemzetközi tanúsítvány és jóváhagyás mellett (többek között: Bureau Veritas approved; UL-listed; RINA ISO 9094-1/2; UNECE R-107, BM Országos katasztrófavédelmi Főigazgatósági engedély), az elsők között kapott P minősítést. Az ENSZ-EGB 107. számú előírásnak megfelelően, (Egyezmény a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, illetve a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről) a berendezés szintén egyedülálló módon, rendelkezik E típusbizonyítvánnyal. Napjainkra, a több mint 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Fogmaker International AB több mint 250 000 darab, folyamatosan gyarapodó tűzoltó rendszerrel büszkélkedhet, mint a világ egyik piacvezető tűzvédelmi berendezést gyártó cége.

Hazai sztenderdek

Magyarországon a járműgyártásban fellelhető egyezmények és előírások tekintetében, a személyszállításra alkalmas járművekre, valamint a robbanóanyagot szállító tehergépjárművekre vonatkozóan figyelhető meg kimagasló, ám sajnálatos módon igen jelentős szakmai hiányosságokkal bíró szabályzás automata motortéri tűzoltó berendezések tekintetében. A folyamatos kiegészítésekkel bővülő ENSZ-EGB 107. előírásnak megfelelően, hazánkban 2017-ben kötelezővé tették az M3 kategóriás (5 tonna összsúlyt meghaladó járművek), I osztályú (szállítható személyek száma 22 fő vagy annál több), első regisztrációs, új gyártású járművek esetén az automata motortéri tűzoltó berendezés alkalmazását. Mivel Magyarországon motortéri tűzoltó berendezésre nincs tűzvédelmi, biztonságossági követelmény, ezért a Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 13. § (7) bekezdése szerint forgalmazásához a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélye szükséges:

13. § (2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha…
c) tűzvédelmi biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelősségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik.

(7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

Ezen hatósági engedély megszerzéséhez, a hatósági vizsgálat azonban nem állít fel specifikáltan az automata motortéri tűzoltó rendszerekre vonatkozó követelményeknek való megfelelősséget a vizsgált tűzvédelmi eszközzel szemben. Ennek következményeként a járműiparban nagy kockázattal, vagy egyálltalán nem alkalmazható tűzoltó berendezések is eleget tesznek ezen metódusnak, megfelelve a kötelezővé tett Országos Katasztrófa Védelmi tűzoltó rendszer forgalomba hozatali engedélynek. Számos motortéri tűzoltó rendszer kerül forgalmazásba, melyek ugyan rendelkeznek BM OKF engedéllyel, ugyanakkor motortéri tűzoltásra alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak, ezáltal létrehozva egy jelentős biztonságtechnikai kockázatot. Ennek elkerülése érdekében, a Svéd SPCR 183 dokumentumban taglalt SP Method 4912 tesztelési folyamat, ezáltal a „P” jelölés a Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvénybe történő adaptálása nagy biztonsággal jelentene megoldást. Ebből fakadóan létrehozva egy magas biztonságtechnikai színvonalat, segítve a gyártók, üzemeltetők és felhasználók mindennapjait. Biztosítva az esetleges tűzesetek, balesetek során a gyors, hatékony és biztonságos beavatkozást.