Az utazóközönség mobilitás iránti egyre növekvő igényeit a közlekedést szervező és lebonyolító szerveteknek fókuszban kell tartani. A fokozódó elvárások között jelen van a pillanatnyi forgalmi körülményeknek megfelelő tájékoztatás, valamint a megbízható információellátás is. Az utastájékoztatás színvonalának növelése érdekében korszerű válaszlépésként az egységesített és valós idejű utastájékoztatás megvalósítása a megoldás.

Egy korszerű utastájékoztató rendszerrel szemben egyik alapelvárás a pillanatnyi körülményeknek megfelelő, aktuális információk biztosítása, letisztult és közérthető formában. Ezen tényezők első hallásra nem tűnnek jelentősnek, ezzel szemben a gyakorlatban a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevő utasokra gyakorolt hatása jelentős, ezért nem hagyható figyelmen kívül.

Mivel az utasoknak csak az őket közvetlenül elérő információk befogadására és lekövetésére van lehetőségük, fel kell tennünk magunkban a kérdést, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amik leginkább hozzájárulnak az utazási komfort érzet növeléshez. Ilyenek a pontos és megbízható, valamint kellő információtartalmú, gyorsan értelmezhető tájékoztatások tértben és időben. Ezek azon fontosabb, az utazási komfortérzethez hozzá járuló tényezők, melyekre szüksége van az utasoknak ahhoz, hogy növeljék magabiztos helyváltoztatási képességüket. Mindezek megvalósulásához pedig korszerű infokommunikációs rendszerekre és technikai megvalósításokra van szükség.

Egy ilyen rendszer megköveteli az utastájékoztatási információkat biztostó eszközöknek, és berendezéseknek a közforgalmú közlekedésben résztvevő járművekre, valamint a közlekedési infrastruktúra elemeire való telepítését és a háttérinformációkat megbízhatóan szolgáltató integrált informatikai háttérrendszerek alkalmazását.

Az utazást megelőzően a webes és okostelefonos alkalmazások segítségével statikus menetrendi információkhoz, dinamikus, valós időben elérhető várható érkezési/indulási adatokhoz és részletes, testre szabható útvonaltervezési szolgáltatásokhoz adhatunk hozzáférést.

Az utazás megkezdésekor az infrastruktúrára telepített vizuális és hangos utastájékoztatási eszközökkel segíthetjük a kiválasztott közlekedési eszköz indulási helyére történő eljutást, továbbá információt szolgáltathatunk a járatok indulási idejéről, valamint az esetleges zavarokról, menetrendi eltérésekről.

A járművek megállóhelyre történő érkezésekor a peron kijelzőkön megjeleníthetőek az érkező járattal kapcsolatos információk mellett az automatikus utasszámláló eszközök adataiból számított telítettségi információk. Az érkező járműre telepített eszközök a járatinformációk vizuális megjelenítése mellett, az esélyegyenlőség jegyében a külső hangszórókon keresztül adhatnak tájékoztatást.

Ma már alapvető elvárásnak tekinthető, hogy menet közben a járművön utazó mind vizuális, mind akusztikus formában informálva legyen a következő megállókról. Ugyanakkor az egységes közlekedési információs rendszerek lehetővé teszik, hogy a féldinamikus megálló információk mellett valós idejű, releváns, multimodális átszállás információk és a járat közlekedését érintő zavarokkal kapcsolatos tudnivalók is megjelenhessenek a fedélzeti utastájékoztató eszközökön.

Természetesen ahhoz, hogy minden szükséges adat rendelkezésre álljon, elengedhetetlen, hogy minden a közforgalmú közlekedésben részt vevő jármű fedélzeti rendszere és infrastruktúrára telepített tájékoztató eszköz online, tehát valós időben kommunikáljon a háttérből adatokat szolgáltató rendszerekkel. Ezen felül olyan nyílt, szabványos, minden érintett fél által hozzáférhető kommunikációs protokollok alkalmazása szükséges, amik lehetővé teszik, hogy az egyes közösségi közlekedési szolgáltatók, városi/regionális közlekedésszervezők, közúti információs szolgálatok, mikro- és makro mobilitási szolgáltatók adatai szabadon elérhetőek legyenek a tájékoztatásban érintett informatikai rendszerek számára.

A fentiekből is jól látszik, hogy egy valós idejű és egységes utastájékoztató és információ szolgáltató rendszernek a komplett egész, a közlekedési szolgáltatásban résztvevő folyamatokat összességében átívelő módon kell lelefedi. A megvalósításához pedig valós idejű, helyfüggetlen és az átszállási lehetőségeket és az egyéni közlekedési módokat is figyelembe vevő, multimodális információszolgáltatás megvalósítása szükséges.

Ezzel ugyanakkor nem csupán az utazóközönség komfortérzete javítható. A jól tervezhető, kiszámítható közforgalmú közlekedés segítségével alakíthatók a közlekedők módválasztási preferenciái, ami a hosszú távú közlekedéspolitikai célként kitűzött, fenntartható mobilitás irányába mutat.

Örömmel számolhatunk be gyakorlati példáról is, amely a fentiekkel megegyező és korszerű technológiákat vonultat fel. Ez pedig nem más, mint a BKK és a J&J (PSV) Kft. által közösen indított és sikeresen megvalósított teszt projekt, ami a repülőtéri 100E járaton került beüzemelésre és amelyhez a szerver szolgáltatást is a J&J (PSV) Kft. biztosítja. Mindezt éles környezetben a hazánkba érkező és innen távozó nemzetközi és hazai utazóközönség utastájékoztatási színvonalának és utazási komfortjának növelése érdekében. Várhatóan – a nemzetközi trendeket is figyelembe véve és a legtöbb európai nagyvároshoz hasonlóan - a közeljövőben Budapesten további járműveken kerül beüzemelésre korszerű, valós idejű egységes utastájékoztatási rendszer.